DiusJelly KiraHannusNita :)

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

CSS kód

.
.
.
.
.

 

***********************************************

Keletkezett: 2012.06.27.
Írta: ♥.~Hikari-Chan~.♥

***********************************************

Először is a magyarázatok:

Egy helyszín nevét jelölöm így
A szereplő magában beszél
~A szereplő suttog

Év,idő múlások
-Párbeszédek
•Vissza emlékezik más ember beszédére

***********************************************

Tokió, Japán

Egy újjabb fényes reggel. A tegnapi eset misztikus és furcsa volt egyszerre. Hiroto sem látott varázslatosabb teremtményt Cinderella-nál.

Hajnal, 4:50

-Cinderella...


•Keress meg és megtudod, hogy ki vagyok! - gondol vissza erre a mondatra.

-Vajon ki vagy Cinderella? Úgy emlékeztetett az arcod Kanade arcára... Milyen kapcsolat van közöttetek? Vagy csak ennyit gondolnák Kanadera? Csak kiderítem... - gondolja magában Hiroto.

Reggel, 7:00

-Hiroto vajon rájött, hogy én vagyok Cinderella? Vagy már el is felejtette őt és engem is? Ez kicsit furcsa lenne, bár megérteném... Hisz egy olyan lányba mint én nem lehetne senki sem szerelmes, max Cinderella-ba. De én szeretnék szerelemben élni olyannal, aki nem a hercegnői énem miatt, hanem Kanade miatt lenne szerelmes. - csöppen le egy könny az arcomon.

Nagy nehezen felkelek, bár még van 1 órám suliba érkezés előtt. Megdörzsölöm az álmos szememet és szerintetek kit látok az ágyam végében aludni? Hát persze, hogy Hirotot! :) De várjunk, honnan tudta, hogy hol lakom? Senkinek nem mondtam!! És miért alszik itt nálam? Elkezdek sikítozni. Ekkor befogja a számat.

-Hiroto, mit keresel itt? - kérdezem.

-Nem tudtam aludni és átjöttem hozzád, nem gondoltam, hogy elalszok! - mondja mérgesen.

-Még is honnan tudtad meg, hogy hol lakok? És hogy jöttél át Nikora nővéremen? - kérdezem ilyedten.

-A prezentáció amit tegnap kitűztél a te adataidat sorolta fel, hol laksz, mi a neved, korod, osztályod stb... Gondoltam megnézem... - mondja elfordítva a fejét.

-Akkor az valójában nem is egy prezentáció volt? - kérdezem hülyén.

-Nem. Egy adatlap rólad... Nem emlékszel még az önéletrajzodra amit beadtál? Az alapján készítették el. - mondja.

-Á, értem. - mosolygok.

-Még is mikor adtam én be önéletrajzot? - vágok hülye képet a fejemben.

-Na de öltözz! Már is a második sulis napodról el akarsz késni? - kérdezi.

-V-Veled fogok suliba menni mindennap?? - kérdezem.

-Igen, mert szomszédok vagyunk. - mondja hülye fejjel.

-Szomszédok? - vágok hülye fejet.

-De az ég szerelmére! Öltözz!! Vagy én öltöztesselek fel? - kérdezi mérgesen.

-Inkább magam öltözök, köszönöm. - mondom és elvonulok a fürdőszobába.

Felveszem az iskolai egyenruhámat, megcsinálom a hajamat és elindulunk. Csak 7:15 van, gondolom beköszönök Nikora-nak.

-Jó reggelt Nikora nővérem! - köszönök boldogan.

Rácsap egy legyezővel a fejemre.

-Te szerelmes lettél egy emberbe? - kérdezi lángoló szemekkel.

-Ki mondta? - kérdezem ilyedten.

-Én voltam~kuru! - mondja Candy.

~Azt nem mondtam Candynek, hogy erről ne szóljon senkinek. - motyogok magamban.

-Tudod, hogy ez tiltott! Meg neked már van jegyesed! - mondja Nikora.

-Tudom, de én nem vagyok szerelmes abba a hercegbe! Nem érzek iránta semmit és nem is ismerem! - emelem fel a hangomat.

-De akkor sem lehetsz belé szerelmes! Azthiszed ő szintén szeret? - kérdezi Nikora.

-Nem tudom, biztos. De Cinderella-t szereti! - mondom veszekedősen.

-Ez az, Cinderellat és nem téged! De mindegy majd folytatjuk! Menj suliba! - mondja és elküld.

-Mehetünk? - kérdezi Hiroto.

-Mehetünk! - mosolygok.

Elindulunk. Fél úton nem szólunk egymáshoz. Aztán Hiroto megtöri a csöndet.

-Mondhatok valamit? Hihetetlen lesz, de még is hihető. Ha egyik haveromnak elmondanám, biztosan gúnyt űzne belőle, de benned megbízok. - mondja.

Ekkor tágra nyitom a szememet.

-Bennem megbízik? - kérdezem magamban.

-Mondhatod. - válaszolok.

Elkezdi mondani a Cinderellas sztorit, közben úgy hallgatom, mint aki most hallja először. Pedig én vagyok Cinderella... Beérünk a suliba mikor befejezi a történetet.

-Én hiszek neked. - mosolygok rá.

-Tényleg? De hát, máshol őrültnek nézik az ilyen embert! - mondja Hiroto.

-Szerintem egyátalán nem vagy őrült. Szerintem nagyon rendes tudsz lenni.  - kacsintok.

-Mi ez ilyen hirtelen? -pirul el.

-Kyaa!!! Semmi-semmi!! - rázom a fejemet ilyedten.

Még csak 7:45 van. Még 15 perc van első óráig.

-Hé, ti ott! - fut hozzánk egy vörös hajú lány.

-Akane, jó reggelt! - köszön neki Hiroto.

-Jó reggelt Hiroto! Az egész suli rólatok beszél! Minden pletyka azt hajtja, hogy ti jártok. Igaz ez? - kíváncsiskodik Akane.

-Izé... Nem hinném... - pirul el.

Én meg vörös fejjel nézek.

-Á, szóval valamennyi része igaz? Nyugi nem árulom el... - kacsint.

-Egy pontnyi igen. - vakarja a fejét.

-Miiii??? O.O  Mi nem is... - ekkor befogja a számat.

-Ha egy pletykára igazat mondunk, az nem terjed tovább... - súgja a fülembe.

Ekkor megnyugodtam. Belenézek a táskámba, mert valami kotor benne. Természetesen Candy az, nem is lepődtem meg.

-Ugye te vagy az új diák, Tachibana Kanade? - kérdezi Akane.

-Igen. - kezet fogunk.

-Az enyém Hino Akane, örvendek. Lehetnénk barátnők? - kérdezi.

-Természetesen! - ugrok a nyakába.

-Figyeljetek! Suli után ráértek? - kérdezi.

Bólintunk.

-Ma lesz a röplabda meccsünk és ha nyerünk meg fogom ünnepelni, mert ez a legfontosabb meccs. Utána bejöttek velem este a városba egy étterembe és tüzijátékot nézni? - kérdezi Akane.

-Én benne vagyok. Ez ugye olyan randis féle lesz? - kérdezem nyugodtan, de furcsán.

-Én is, ha Kanade benne van. És mellesleg, lehet, hogy egy barátomat is meghívom.  - erre rámnéz.

Most Cinderella-ra gondol. Gondoltam, hogy ő fontosabb neki. De a suliban barát és barátnőnek néznek minket és ő mondta Akane-nak. Talán szerelmesek vagyunk egymásba igazából is?

-Oké. Már alig várom! Most menjünk be órára! - mondja és elindul.

-Oké, egy pillant. - integetek utána.

-Ez egy randis féle dolog lesz valóban. Szóval, izé... meghívhatlak egy randira? - kérdezi tőlem pirulva.

-Persze... - pirulok megint el.

-De csak most az egyszer... Több ilyen nem lesz, ugye? - kérdezi.

-Nem. - mosolygok.

-Valóban érzem, hogy az én érzéseim nem hiába valóak!

Bemegyünk az órára. Mindenki a röplabda meccsről beszél. Tényleg nagyon fontos lesz. Ezért megyek és bátorítom Hino-chant. De elég furcsa. Nagyon éreztem Rapunzel jelenlétét. Vajon ő lenne az? Elkezdődik az első óra és folyamatosan Cinderellan, Rapunzelen és Hiroton jár az agyam. Valahogy olyan furcsa ez nekem. Lassan vége a sulinak. Egész nap Akaneval és Hirotoval beszélgettem. Végre két igaz barát. Elérkeztünk az időhöz; kezdődik a meccs. Mi Hirotoval eléggé késésben vagyunk így gyorsan kell szedni a lábunkat.

-Jól vagy?- kérdezi lihegve.

-Remekül! - válaszolok lihegve. - Üljünk le valahova!

Leültünk egy helyre, közel a pályához. Pontosabban a negyedik sorba. Kijött Akane is és a nevét kiáltozva szurkoltunk neki, ő pedig vissza integetett nekünk. Lassan annyira elmerültünk a meccs nézésében, hogy már megint egymás kezét fogtuk. De most mindketten egyszerre vettük észre.

~Most az egyszer nem baj? - súgja oda.

~Nem. - mosolygok vissza.

Azt hiszem, hogy bizonyosak az érzéseink egymás iránt. Hiroto is szerelmes Kanadeba, és Kanade is szerelmes Hirotoba. De a szerelmünk tiltott és ha elmondom csak a baj lesz belőle. Azthiszem, hogy  Cinderella énjében közelebb kerülhetek hozzá. Egyszer észreveszem, hogy Akane mindig elhibázza az ütéseket, kiesett a tempóból mert túl erős az ellenfél. De szerencsére a csapattársak segítenek és megnyerik a meccset.

Délután, 4 óra

Akanet sírva találom.

-Akane! Mi a baj? Megütötted valamidet és eltört? - kérdezem ilyedten.

-Nem, csak olyan béna vagyok. - ekkor rámborul és megölel.

-Mindenki engem szidott a meccs után, hogy béna vagyok, mert nem tudok normálisan ütni, csak sajnos vissza gondoltam a régi szomorú időkre és kiestem a verseny vonalából. Eddig még egy ütést sem hibáztam el! - sír.

-Milyen szomorú időkre? - kérdezem szomorúan.

-Tudod nekem már csak apukám van. Mikor apukám egyszer a rossz oldalra tért, akkor meg akart engem öletni. Anyukám el bújdostatott. Ezért az apukám elküldte őt és azóta nem láttam. Azt sem tudom, hogy él-e még. Most a nagyapámmal és nagymamámmal élek. - törli meg a szemét.

-Értem.  De az a múlt volt! - ekkor rámnéz. - Most a legfontosabb az álmod és a jövőd! Álmok nélkül még rosszabb lesz a dolog és már ütni sem leszel képes! Koncentrálj arra, hogy te leszel a legjobb röplabdás! - bátorítom.

-Köszönöm, Kanade. - mosolyog rám.

Este, 20:00

A randi előkészületei bonyolultak voltak, igaz, hogy értek a divathoz de akkor is. Szegény Akane múltja, megegyezik Rapunzel múltjával is. Ez már tényleg furcsa. Úgy beszéltem meg Hirotoval, hogy átmegyek hozzá, és azután Akanehoz. Elindultam a szomszédba, Hiroto már vagy fél órája idegesen kint várt. Meghallja a lépteimet.

-Ideje, hogy már ide érté... - megakad a szava.

-Bocsi a késésért! - mosolygok.

Annyira tetszett neki a ruhám, hogy elpirult és el is bambult.

-Á, ugye jól gondoltam? Nem jó lett a ruhám és a frizurám sem. - mondom.

-Dehogy is! Nagyon jó lett. - néz oldalra.

-Akkor indulunk Akanehoz? - kérdezem.

-Mehetünk. - mondja Hiroto.

Este, 20:30

-Akane, itthon vagy? - kiabálok.

-Itt vagyok. - kiabál.

Akanen nagyon szép ruha volt.

-Jól kiöltöztél te is Akane. - szól oda Hiroto.

-Viccelsz? Kanade és te olyan jól össze illetek, hogy azt nem lehet kifejezni! - mondja Akane.

Elpirulunk aztán tovább megyünk.

-Amúgy vicceltem, nem étterembe megyünk! - mondja Akane.

Mi csak nézünk.

-Hanem a nyári fesztiválra! - csillog a szeme.

-Tényleg! El is felejtettem, hogy ma van! Osakába szoktak ilyeneket rendezni Kanade? - kérdezi Hiroto.

-Umm... Igen. - rögtönzöm.

Lassan oda érünk a fesztiválra. Kiderült, hogy a tengerparton tartják.

-Remek! Itt Cinderella és Hiroto újra találkozhatnak! - gondolom.

-Hiroto, elmegyek vattacukrot venni várj meg valahol jó? -mondom neki.

-Felőlem... - válaszol.

-Kimegyek a tengerpartra, hátha ott van Cinderella. - gondolja magában.

Hiroto kifut a tengerparta, ahol senki sem látja őt.

-Cinderella itt vagy? - kiabálja.

-Itt vagyok, hívtál? - bújok ki egy kő mögül.

-Cinderella! - odafut hozzám.

-Hát megint találkozhatunk! Boldog vagyok! - sírom el magamat.

-Mi mindig találkozhatunk! De kérdezhetek valamit? - kérdezi tőlem.

Bólintok.

-Te vagy Tachibana Kanade? - kérdezi komolyan.

Tágra nyíllik a szemem.

-É-Én... - dadogok síró szemmel.

-Nem bírok megszólalni! Ha elmondom akkor.... - gondolom magamban.

Ekkor Hiroto közeledni kezd felém.

-Hiroto, ez... - akad el a szavam.

Ekkor egy nagy robbanást hallunk. Odafutunk mindketten. Ez Joker és elrabolta Akane álmait. A többi ember és Hiroto pedig össze esnek.

-Hát megint találkozunk, Cinderella! - mondja Joker nevetve.

Mielőtt a fegyveremért nyúlnák elkap a Rémálmok Szörnye. Ezúttal egy vattacukor szörny volt. Erősen szorít.

-Most megvagy! - nevet Joker.

-Akane ébredj fel! - kiabálok neki.

-Soha nem lehetek a legjobb semmiben.... Soha nem tudom elfelejteni a múltat, és soha nem leszek a legjobb röplabdás... - motyogja magában.

-Ez Akane rémálma? - nézek furcsán.

-Akane ne add fel! A te álmodat egyedül kell megvalósítanod! Nem szólhat bele senki sem, mert akkor az nem álom, az a rémálom! De neked az édes álmaidat kell megvalósítanod! Én hiszek benned Akane! - kiabálom.

-Felesleges beszéd, öld meg Rémálmok Szörnye! - kiabál Joker.

-Ébredj fel, Rapunzel! - ordítok.

Ekkor mindent egy vörös fény nyel el.

-Álom Védelmező, Átalakulás!

-A Titkok Hercegnője, Rapunzel!

-Már megint? - kérdezi Joker ilyedten.

-Lehetetlen! - mosolygok.

-Joker, elraboltad az álmomat. Ezt nem bocsájtom meg. De Cinderella megtanított arra, hogy egyedül irányíthatom az álmomat. Ezt köszönöm. De neked nem bocsájtom meg. A titkok nevében, megbüntetlek Joker! - mondja komolyan Rapunzel.

-Pusztítsd el a hercegnőt! - szól a szörnynek.

-Rémálomtól, rémálommal szájj el! Álom Gyógyító Támadás! - ordítja Rapunzel és a kardja újra cselekszik.

Rapunzel álma újra visszatér és mindenki a normális lett.

-Akane, örülök, hogy te vagy a második hercegnő! - mosolygok.

-Én is örülök neked, Cinderella. De gondoskodj most Hiroto-ról. Én elmegyek, szia! - köszön Akane.

-Szia! - köszönök.

Este, 21:57

Hiroto nagy nehezen felébred.

-Végre felébredtél! Már aggódtam! - mondom neki aggódva.

-Kanade? Akane hol van? Na és Cinderella? - kérdezi ilyedten.

-Most ne törődj senkivel. Akane hazament, gondolom Cinderella is. - mosolygok.

Mindketten felállunk a földről.

-Ha már itt vagyunk, felkérhetlek táncolni? - kérdezi.

Bólintok. Addig-addig táncolunk, hogy elkezdődik a tüzijáték.

-Waa, tüzijáték! - nézek az égre.

Hiroto megfogja a vállamát és maga elé húz. Egy darabig szemezünk egymással. Hiroto közelebb hajol én lehunyom a szememet és megszületik az első csókunk. Vaalhogy az összes érzését érzem benne. De nem tudom... Ez a csók Cinderella-é lenne, de a szörny és Joker megakadályozta. Szóval, ez valójában nem is az enyém...

 

~Az álmok folytatódnak...

*****************************************************

Ez hihetetlen! Megvan az első csókom! De valójában ez Cinderella csókja, akkor miért örülök neki annyira?? Ez olyan frusztrált!! De a cél az utolsó hercegnő, Snow White. Nehéz lesz, de megvan az első kiszemeltünk, Momoiro Hinata. Hinata te vagy Snow White?

Legközelebb: 3.rész - A Szépséges Snow White

Találkozunk legközelebb!! ;)

Szavazás
Hogy tetszik az új weblapom?
Nagyon szép!
Jó lesz, csak töltsd meg tartalommal.
Nem rossz.
Nekem is kell ilyen!
Tehetséges vagy, ez nem kérdés...
Kincskereső kaland