DiusJelly KiraHannusNita :)

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

CSS kód

.
.
.
.
.

 

***********************************************

Keletkezett: 2012.07.10.
Írta: ♥.~Hikari-Chan~.♥

***********************************************

Először is a magyarázatok:

Egy helyszín nevét jelölöm így
A szereplő magában beszél
~A szereplő suttog

Év,idő múlások
-Párbeszédek
•Vissza emlékezik más ember beszédére, múltját meséli
~Múltbéli párbeszéd

***********************************************

Tokió, Reggel 7:30

Újjabb fárasztó nap. Hihetetlenek ezek az iskolák. Unalmasak, de ugyanakkor rengeteg dolgot meg is tudhattam. Szinte már nem is hercegnőnek érzem magam. Valahogy emberként mindig is jobban tudtam élni, mint hercegnőként. Na és beleszerettem egy fiúba. De a szerelmünk tiltott. Ez a szerelmünk fájdalmas és olykor szíven szúró érzése. Nos a tanár ma szokatlanul hamar bejött.

-Gyerekek! Esti járőröket fogunk közöttetek keresni. Mivel az iskolában mostanság elég sok furcsa hang és szemtanúk szerint szellemek is ólálkodtak azt gondoljuk egy diák tréfát űz velünk, ezért megkérek egy fiút és két lány jelentkezőt, hogy járőrözzenek az iskolában addig, ameddig fény nem derül a rejtélyre. - mondja a tanárunk.

Senki nem jelentkezik, én már csak bújni tudok. Ma még viharos időt is mondott. Én félek a villáémlástól is, a szellemektől egyszóval minden ilyen dologtól. Tudom, nem vagyok egy bátor teremtés.

-Senki nem szeretne? Akkor a fiúk közül kiválasztom Amamiya Hayamit. Kérlek válassz magadnak partnereket. - mondja a tanárnő.

-Én választom Tachibana Kanadet.  - mondja Hayami.

-EH??? Miért pont engem? - kérdezem magamban.

-Ennyit nem engedek meg Hayaminak. - gondolja magában Hiroto.

-Ezesetben én is veletek tartok. - mondja Hiroto.

-Micsoda?? Hiro-kun is ott lesz? - kérdezi magában Kanon.

-Én is veletek tartok! - mondja lelkesen Kanon.

~Kanonnak muszáj jönnie?  - kérdezi magától halkan Hayami.

~Ebben legalább egyet értünk. - válaszol halkan Hiroto.

-Nos akkor ma este 8 órakor vissza kell jönnötök. Adok nektek egy kulcsot amivel bejuthattok a szobákba. - mondja a tanárnő és odaadja nekünk a kulcsokat.

Lassan elkezdődött az óra. De engem senki nem vett észre milyen fejezet vágtam.... Hayamival és Hirotoval... Meg még Kanonnal..... Istenem, ebből semmi jó nem fog kisülni... Hayami és Hiroto, Kanon és Én egész úton veszekedni fogunk. Nem fogok csodálkozni, ha megzavarjuk a szellemek nyugalmát. Gyorsan el is ment ez az első óra. Szünetben Akane odament Hirotohoz.

~Vigyázz Hiroto! Ha tényleg azt gondolod most lesz  a legjobb idő erre vigyázz Hayamival. Ha nem sietsz elviheti magával Kanadet és értelmetlenség volt harcolnod... - súgja neki Akane.

~Vigyázok Akane... Nem engedem meg Hayaminak, hogy bántsa Kanadet... - súgja vissza Hiroto határozottan.

-Hé Kanade! - szól oda Kanon.

~Ha az én Hirom közelébe mersz menni, megtudod milyen vagyok, mikor felidegesítenek. - súgja nekem Kanon.

Remegő szemekkel hallgatom végig az egészet. Mikor elmegy a sírás kerülget. Hiroto észrevette ezt és Kanon után ment.

-Kanon várj! - kiabálja utána Hiroto.

-Mi az Hiro, rájöttél, hogy Kanade egy kis senki? - kérdezi gúnyosan Kanon.

Ekkor Hiroto neki vágja egyik kezét a falnak, ezzel beszorítva Kanont.

-Figyelj ide! Az megértem, hogy rám, rám vagy ragadva, de Kanadet ebből kérlek szépen hagyd ki! - mondja fenyegetően és elmegy.

-Szóval ennyire szereted azt a kis fruskát? - kérdezi mérgesen magában Kanon.

-Egy csapatban Hayamival és Hirotoval... - sóhajtok magamban.

-Hé, Kanade! - kiabál Hiroto.

-Á, Hiroto! Meglepett, hogy jelentkeztél szellem vadásznak. - mosolyodok el.

-Nem hagyom, hogy Hayami bántson. Elhatároztam, hogy megvédelek Kanade... - mondja.

-Hiroto... - nézek elpirulva.

-Kanade! - kiabál Hayami.

-Örülök, hogy együtt jöhetünk szellemet vadászni! - mondja.

-Ne feledd, hogy én is ott leszek! - mondja mérgesen Hayami.

-Hiroto, ennyire nem kéne felkapnod a vizet. Tudod, hogy semmi esélyed sincsen. - mondja gúnyosan Hayami.

-Te kis... - félbeszakítom.

-Elég fiúk!! Ne süllyedjetek le az óvodások szintjére! - mondom felemelve a hangomat.

-Mellesleg becsöngettek. Ideje órára mennünk! - mondtam és elmentem.

-Ne feledd Hiroto... ~Ha azt akarod, hogy Kanade téged szeressen tégy is érte valamit. Mert én kemény ellenfél vagyok. - súgja oda neki Hayami és elmegy.

-Ne aggódj Hayami... Kanade érzései nem biztos, hogy téged választanak... - gondolja magában Hiroto.

Lassan elteltek az órák és beesteledett. Rengeteg pletykát hallottam, hogy Hayami és Hiroto összeveszett rajtam, Nikora pedig még mindig mérges az újságcikk miatt. Egyszerűen egy katasztrofális nap... Na de elérkezett a 8 óra elindultunk a suli felé.

Tokió, Nanairogoka Gimnázium  Este  20:15

Mindenki megérkezett zseblámpával és egyéb dolgokkal.

-Szerintem csapatokra kéne bomlanunk. - mondom.

-Remek! Akkor én... - félbeszakítja Kanont Hiroto.

-Én Kanadeval megyek... - mondja és megfogja a kezem majd elviharzik velem.

-Figyelj Hayami! -ránéz Kanonra- Mindketten azt akarjuk, hogy Kanade és Hiroto szétmenjenek. Hát van egy ördögi tervem. - mondja Kanon neki.

-Rendben, hallgatom! - mondja gonosz vigyorral Hayami.

Közben nálunk....

Időközben elkezdett esni az eső. Kézen fogva és egymáshoz egy szót sem szólva mentünk a folyosókon, míg nem elértünk egy osztályterembe, ahol leültünk a padokra. Kínos volt a csend nem tudtam mit csinálni.

-Köszönöm, hogy... - megakadt a szavam.

Nem tudok neki köszönetet mondani. Nem bírom kimondani, egyszerűen már fájdalmas ez az érzés, hogy semmit nem tudok tenni, pedig még is annyira de annyira elakarom mondani a titkot. Ekkor mindketten felálltunk.

-Lassan ideje tovább mennünk.- mondja Hiroto.

Ekkor egy hatalmasat villámlott. Én Hirotohoz ugrottam és megöleltem.

-Mi a baj Kanade? Félsz a villámlástól? - kérdezi Hiroto.

-Igen, de így most mégjobban, hogy tudom szellemek járkálnak itt! - mondom remegős hanggal.

Ekkor ránéztem a táblára és vérrel vagy valami piros festékkel ez volt ráírva:

"Jó úton jársz!"

Ekkor akkorát sikítottam, hogy eszméletemet vesztettem és erre Kanon és Hayami is betoppant.

-Mi történt? - kérdezi ilyedten Hayami.

Ekkor ránéznek a táblára. Kanon eltakarja a szemét és sikít egyet. Még Hayami is eltakarja a szemét. Hirotonak semmi rekaciója nem volt.

-Kanade annyira megrémült, hogy eszméletét vesztette. - mondja Hiroto és ölbe vett.  -Hayami, nem tudtam, hogy te is félsz egy véres felirattól. Fiú létedre... - neveti ki Hiroto.

-Neked mintha hétköznapi lenne a véres felirat... - mondja mentegetőzve Hayami.

-Menjünk innen! -ekkor Kanon kinyitja az ajtót.

Vörös szempárok néztek rá és megjelent egy csomó szellem. Hayami és Kanon sikítottak, Hiroto meg csak futott kifelé Kanadeval. Üldözőbe vették őket a szellemek. Hiroto csak futott és futott míg nem megpillantotta Wolfurunt.

-No csak, herceg és hercegnő. Nem találják a kiutat? - mondja felénk közeledve Wolfurun.

-Szóval ez mind a te műved te szörnyeteg? - kérdezi mérgesen Hiroto.

-Nem tűröm ezt a hangnemet. Majd én mindjárt segítek ezen. Gyere elő Rémálmok Szörnye! - ordítja Wolfurun az ég felé.

Ekkor érkezik a helyszínre Kanon és Hayami is, de mindenki össze esik csak én ébredek fel.

-Mi történt? - kérdezem magamtól.

-Hisz ez.... a Rémálmok Szörnye! - mondom magamnak.

-Álom Védelmező Átalakulás!

-Az Álmok Hercegnője, Cinderella!

-Rémálomtól, rémálommal szájj el! Álom Védelmező Támadás! - ordítom de a szörnynek semmi baja sem lesz.

Egy darabig ütöm verem de semmi baja sem lesz.

-Ragyogó, ragyogó fényesség! Csoda Pálca!

-Gyere elő, Ezüst Kristály!

-Álom Gyógyító Eszkaláció! - ordítom.

Ez sem sebzi meg a szörnyet. Ekkor a szememből eltűnik a világ.

-Ez.... ez lehetetlen.... - ámuldozok.

-Mi az túl erősnek bizonyultam?? - kérdezi Wolfurun.

-Rémálmok Szörnye, intézd el a buta álom védelmezőt! - mondja Wolfurun.

-Na megállni! - ordítja Akane.

-Álom Védelmező, Átalakulás!

A Titkok Hercegnője, Rapunzel!

Az Emlékek Hercegnője, Snow White!

Wolfurun, a titkok és az emlékek nevében, megbüntetünk! - mondják egyszerre.

-Lányok... - mondom sírós szemekkel.

-Bocsi a késésért, csak kisebb gondok adódtak... - mondja Snow White.

-Készen állsz Snow White? - kérdezi Rapunzel.

-Én bármikor Rapunzel. - kacsint Snow White.

-Tisztító Szenvedélyes Harmónia! - ordítják a lányok.

A szörny és Wolfurun is eltűnnek, mintha semmisem történt volna. A többiek felébrednek Akane és Hinata pedig hazamennek.

-Jól vagytok srácok? - kérdezem tőlük.

-Mi történt? - kérdezi Hayami a fejét fogva.

-Én csak egy gonosz farkasra emlékszem. - kel fel Kanon.

-Én se többre. - mondja Hiroto.

-Gyerekek jól vagytok? Sikolyokat hallottunk! - mondja a tanárnő odafutva hozzánk.

-Semmi bajunk nincs. - mondja Hayami.

-A szellemek pedig eltűntek. - mondja mosolyogva Kanon.

-Igen, mert Kanade elijesztette a sikításával! - nyújta rám a nyelvét Hiroto.

-Fuss az életedért Hiroto! - nevet Hayami és Kanon.

-Na ezt megkeserülöd!! - és futok utána.

Mindenki nevetett. Ez a boldogság ereje. A nevem Tachibana Kanade és 14 éves vagyok. Szerelmes lettem Hirotoba és még remélem, hogy sokáig mellette tudhatom magamat.

~Az álmok folytatódnak...

Szavazás
Hogy tetszik az új weblapom?
Nagyon szép!
Jó lesz, csak töltsd meg tartalommal.
Nem rossz.
Nekem is kell ilyen!
Tehetséges vagy, ez nem kérdés...
Kincskereső kaland